Romániában könnyebb egy pitont tartani, mint egy tehenet

„Nem szabad a tehent, nem szabad a tehent, A kecskék közé engedni" szólt a székelyföldi Open Stage paródia-zenekar néhány évvel ezelőtti slágere. Nos, a jelek szerint a tehén nem csak ezért érezheti magát diszkriminálva - Romániában jelenleg nehezebb tehenet tartani, mint mondjuk egy pitont.

Emlékezhetünk arra a múlt hétvégi esetre, amikor az egyik szatmárnémeti lakos családi házának garázsában egy óriási tigrispitont talált. Kevéssel később kiderült, a hüllő a szomszédé - szerencsére, mondhatni. Mind az állat, mind pedig a hatóságok szerencséjére.

Az eset kapcsán megpróbáltunk utánajárni, mi is kell ahhoz, hogy valaki egy ilyen egzotikus, ráadásul nem teljesen veszélytelen állatot tarthasson. Első utunk az Állategészségügyi Igazgatósághoz vezetett, ahol Eugen Muresan sajtószóvivő előbb egyórás „halasztást" kért, majd a kollégáival folytatott konzultáció után megerősítette eredeti kijelentését: nincs erre vonatkozó szabályozás, legalábbis ami az ő intézményüket illeti. Próbálkozzak a környezetvédelmi ügynökségél, szolgált egy jó tanáccsal.

A Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnél hasonlóképpen jártunk: Békéssy Erzsébet igazgatónő ugyan szabadságon volt, segítője gyorsan „összehívott egy szakmai konzultációt", ám az eredmény ugyanúgy semmi. És egy újabb tanács: próbálkozzam a Környezetvédelmi Őrségnél.

Az interneten talált állandó szám nem működött, egy másik telefonszámon aztán összejött a kapcsolat. Mi több, figyelmembe is ajánlottak egy 2007-ben életbe lépett törvényt - amelynek több oldalát is átböngészve megtudtam, miként folytathat valaki nemzetközi kereskedelmet egzotikus állatokkal, meg hogy tilos a fókafiókákkal való kereskedelem. Arról viszont, hogy mi a teendője és kötelezettsége annak, aki mondjuk egy krokodilt szeretne tartani a kertjében lévő medencében - egy szó sincs.

A dolog visszássága viszont, mondja az Állategészségügyi Igazgatóság segítőkész munkatársa, hogy ha valaki mondjuk egy tehenet kíván vásárolni (vagy eladni), és ráadásul Romániában szokatlan módon még legálisan is szeretne eljárni, akkor az állat mellé kapnia (vagy adnia) kell egy „állatigazolványt". A személyigazolvány mintájára ebben benne kell lennie az állat korának, egészségügyi adatainak, stb... Aztán ha János bácsi hazaviszi a faluba a tehenet, azt be is kell jelentenie a helyi állatorvoshoz is.

Ezzel szemben a királypitont valahogy át kell hozni a határon - a régió legnagyobb egzotikus állatvására Budapesten van - és máris riogathatja a szomszédokat.

Az eset egy másik kérdést is felvet. „Attól, hogy az intézmény neve a Sürgősségi Helyzetek Felügyelősége, még nem jelenti, hogy minden sürgősségi esetet kezelni tudunk", jelentette ki Dan Gheorghe parancsnok. Hozzátette, néha darazsak, méhek inváziója miatt kell kiszállniuk: be is fogják a rovarokat, de aztán nem tudnak mit kezdeni vele. „Ha valahogy befogtuk volna a pitont, mit kezdtünk volna vele? Erről semmilyen előírás nem rendelkezik", tette fel a költői kérdést.

A tigrispiton elszabadulásából két dolgot is tanulhattuk tehát. Egyrészt, mennyivel egyszerűbb és egyértelműbb volt, amikor a tűzoltóságot tűzoltóságnak nevezték. Másrészt, ha valaki allergiás a bürokráciára, inkább szerezzen be egy tigrispitont, mint egy tehenet.